
JARMECZKY István
festőművész
H-Pécs
ÉLETRAJZ:
1951. június 25. Szolnok
1976. Pécsi Tanárképző Főiskola1995- A Művészeti Alap, majd MAOE , a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága és a Siklósi Szalon tagja
MAGAMRÓL:
Festészetem az absztrakció különböző szintjein képi gondolatok a rációról és az emócióról, az egy-egy pillanatba sűrűsödő életről.
A részletekben, egyes felületekben a nagyobb léptékű tér, a föld, víz, levegő, tűz látványelemeit használva szándékom kissé transzcendens érzetet kelteni, ahol az érzékelt tér a gondolatival egy új, és mégis ismerősnek tűnő összefüggésbe kerülhet.
Bármely pillanat fontossá válhat, ha képes tovább tartani, mint a többi…
Sok időt tölt el az ember egy-egy képet festve. S eközben lehet mindvégig egyetlen pillanat élménye motiválja.
Festékkel, ecsettel építget percről-percre, óráról-órára egyetlen „hosszantartó pillanatot”.
Képeimben az önépítő természet törvényszerűségeihez hasonló kreatív módszerek, vizuális analógiák, a permanens változás elemeket struktúrákba szervező mozzanatai, a részletek belső szerkezetének, képének általános érvényű vizuális megjelenése foglalkoztat.
„Az izzó, hideg és meleg színekkel festett, a kristályos szerkezetekből az olvadékony halmazállapotokon keresztül a vibráló, interferáló folthatásokban játszó-sugárzó olajképek olyan hőkamerás felvételeket idéznek, amelyeken a jelenségek és a formák az emberi szem számára érzékelhetetlen hullámtartományokból a megjeleníthető, de valószínűtlennek, már-már misztikusnak ható, intenzív színrezgésekbe fordulnak át.”
/ Novotny Tihamér művészeti író /
„Képeinek izgalmát nemcsak választékos koloritja és a felületek hangolásának jellegzetes finomságai jelentik, hanem a század és ezredvég egymásra torlódott bélyegei is. Egyszerre hat munkáiban az energiák utat kereső nyugtalansága és a nyugalom, a természettörvények biztonságával ható szépség reménye, de az irányvesztés félelme is. Apró rátalálások, izgatóan megmunkált, nemegyszer ironikus körbeutalásokkal teli festői felületek és misztikus térbecsavarodások hozzák létre azt a jelentés-közeget, mely a műveken keresztül Jarmeczky István nem köznapi élményvilágának tükrévé válik. A szerkezet mindig világos, megfogható. Képeinek szerkezeti váza az ember kulturális történetének grammatikájaként jelenik meg, ebbe a szabályrendszerbe ékelődnek az észlelések, káprázatok, az egymásra csúszó pillanatok. Melodikus témák, szürrealista képzettársítások, virtuális terek és kiterjedések kerülnek kapcsolatba egymással, olykor olyan erővel támadva, veszélyeztetve a hagyományos képalakítás biztosította „keretet”, hogy meg is szüntetik azt. A személyesség és az öröklött szabály egymást fenyegető, vagy egymást építő közegében formálódnak munkái. Jarmeczky István vizuális energiaforrásokat közelít meg, így a „festői festészet” melodikus pályáit járja.”
/ Aknai Tamás művészettörténész /
„…nyitott szemmel próbál az ütközőpontban állni. Saját problémái ütköznek az egyetemes gondokkal, a hétköznapiság ütközik a misztikummal, a művészeti alkotómunka a pedagógiával, a természet látványa az elvont formákkal és gondolatokkal.”
/ Lantos Ferenc festőművész /
„ Festményeiben a forma és a térszerkezet egyaránt a szín és a fény szolgálatában áll. Képeiről ránk tör a fény, hideg kristályos szerkezeteinek színvilága megérint. Fényjelenségek, irányjelek viszik a gondolatot a napszakok, az érzések irányába a természetes és a művi fény jéghideg kékjei között mint egy fényjelenség villan fel valami… Sok apró pontból jön a megvilágítás, a formák művi fényt sugároznak, mint az esti városi világítás ettől a kép egyes részei háromdimenzióssá válnak.
A tér- és a fény jelentőségét közvetíti, a vörösek barnák árnyalatainak melegében a képben lazúrosan megoldott egyes alakzataival. Az így elért háromdimenziós hatás a kép ünnepe, a mögöttes tartalom megtalálása, a rácsodálkozás, a káprázat. Ehhez a színek intenzitását és erejét manifesztálja. Az oldott festőiséggel, a vertikálisan és horizontálisan szerkesztett nagy felületek strukturális kölcsönhatásaival, színeivel érdekes, sejtelmes virtuális tereket, különleges élményeket hoz létre. Kutatja a színérzékelés élményét úgy, hogy egy adott színskála végtelen számú lehetőségét használja. A szerkezet mindig világos és egyértelmű szellemi tartalmak hordozója. Spirituális tereket hoz létre, meg is nevezi ezeket. A szerkezet számára a pillanatnyi vízió jelzése, meghatározása. Tudatos festő, akinél a forma feladata a szellemi kitöltése. A struktúrák, a fény, a mozgás, a megfontoltan összeállított szerkezetek lehetőségeit kutatva háromdimenziós hatású illúziókat, érzéseket kelt.
Jarmeczky érzi a világ asszociatív értelmezését, időtlenségét. Az idő és a tér kontinuitását, újra fogalmazását. A lét bizonytalansága, az érzelmek telítettsége, a kiszolgáltatottság és a metafizikus szorongás jelzi ezt a valóban kortárs festészetet. A jelen pontos meghatározásából induló, onnan megközelíthető és megfogható tartalmakat. Úgy mint a kapcsolat, az alkotás, az időnként önként vállalt belső magány. Nem akar megfelelni. Nem változtatja stílusát, nem adja lejjebb. Nem törekszik a mindenáron való elismerésre. Munkáiban benne van szuverén magányossága, nem alkalmazkodik, egyensúlyrendszere színben, formában, arányaiban rendíthetetlen. Szimbólumokban gondolkodik.”
/ Angyal Mária művészettörténész /
DÍJAK:
1987 Kecskemét, Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás – kiállítási díj
1989 Mohács, Megyei Tárlat – kiállítási díj
1999 Baranya megye művészeti díja
2009 I. Bicsérdi Őszi Tárlat – Nemzetközi Művésztelep Egyesület Nagydíja
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK:
1977 Pécs, Dunántúli Napló
1983 Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem
1995 Sellye, Múzeumgaléria
1998 Pécs, Pécsi Kisgaléria
2007 Szekszárd, Művészetek Háza
2010 Marcali, Bernáth Galéria
2011 Budapest, Boscolo New York Palace Art Gallery
Delta Galéria / Románia

JARMECZKY István
festőművész
H-Pécs
ÉLETRAJZ:
1951. június 25. Szolnok
1976. Pécsi Tanárképző Főiskola
1995- A Művészeti Alap majd MAOE , a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága és a
Siklósi Szalon tagja
MAGAMRÓL:
Festészetem az absztrakció különböző szintjein képi gondolatok a rációról és az emócióról, az egy-egy pillanatba sűrűsödő életről.
A részletekben, egyes felületekben a nagyobb léptékű tér, a föld, víz, levegő, tűz látványelemeit használva szándékom kissé transzcendens érzetet kelteni, ahol az érzékelt tér a gondolatival egy új, és mégis ismerősnek tűnő összefüggésbe kerülhet.
Bármely pillanat fontossá válhat, ha képes tovább tartani, mint a többi…
Sok időt tölt el az ember egy-egy képet festve. S eközben lehet mindvégig egyetlen pillanat élménye motiválja.
Festékkel, ecsettel építget percről-percre, óráról-órára egyetlen „hosszantartó pillanatot”.
Képeimben az önépítő természet törvényszerűségeihez hasonló kreatív módszerek, vizuális analógiák, a permanens változás elemeket struktúrákba szervező mozzanatai, a részletek belső szerkezetének, képének általános érvényű vizuális megjelenése foglalkoztat.
„Az izzó, hideg és meleg színekkel festett, a kristályos szerkezetekből az olvadékony halmazállapotokon keresztül a vibráló, interferáló folthatásokban játszó-sugárzó olajképek olyan hőkamerás felvételeket idéznek, amelyeken a jelenségek és a formák az emberi szem számára érzékelhetetlen hullámtartományokból a megjeleníthető, de valószínűtlennek, már-már misztikusnak ható, intenzív színrezgésekbe fordulnak át.”
/ Novotny Tihamér művészeti író /
„Képeinek izgalmát nemcsak választékos koloritja és a felületek hangolásának jellegzetes finomságai jelentik, hanem a század és ezredvég egymásra torlódott bélyegei is. Egyszerre hat munkáiban az energiák utat kereső nyugtalansága és a nyugalom, a természettörvények biztonságával ható szépség reménye, de az irányvesztés félelme is. Apró rátalálások, izgatóan megmunkált, nemegyszer ironikus körbeutalásokkal teli festői felületek és misztikus térbecsavarodások hozzák létre azt a jelentés-közeget, mely a műveken keresztül Jarmeczky István nem köznapi élményvilágának tükrévé válik. A szerkezet mindig világos, megfogható. Képeinek szerkezeti váza az ember kulturális történetének grammatikájaként jelenik meg, ebbe a szabályrendszerbe ékelődnek az észlelések, káprázatok, az egymásra csúszó pillanatok. Melodikus témák, szürrealista képzettársítások, virtuális terek és kiterjedések kerülnek kapcsolatba egymással, olykor olyan erővel támadva, veszélyeztetve a hagyományos képalakítás biztosította „keretet”. A személyesség és az öröklött szabály egymást fenyegető, vagy egymást építő közegében formálódnak munkái. Jarmeczky István vizuális energiaforrásokat közelít meg, így a „festői festészet” melodikus pályáit járja.”
/ Aknai Tamás művészettörténész /
„…nyitott szemmel próbál az ütközőpontban állni. Saját problémái ütköznek az egyetemes gondokkal, a hétköznapiság ütközik a misztikummal, a művészeti alkotómunka a pedagógiával, a természet látványa az elvont formákkal és gondolatokkal.”
/ Lantos Ferenc festőművész /
DÍJAK:
1987 Kecskemét, Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás – kiállítási díj
1989 Mohács, Megyei Tárlat – kiállítási díj
1999 Baranya megye művészeti díja
2009 I. Bicsérdi Őszi Tárlat – Nemzetközi Művésztelep Egyesület Nagydíja
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK:
1977 Pécs, Dunántúli Napló
1983 Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem
1995 Sellye, Múzeumgaléria
1998 Pécs, Pécsi Kisgaléria
2007 Szekszárd, Művészetek Háza
2010 Marcali, Bernáth Galéria
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK:
1976 Eger, Pécsi Fiatal Művészek
1977 Budapest, Pedagógus Képzőművészek Országos Kiállítása
1981 Nyíregyháza, Tanárképző Főiskola Pécs, Nevelők Háza
1982 Pécs, Apáczai Nevelési Központ
1983 Mohács, Városi Galéria
1986 Szeged, Pedagógus Képzőművészek Országos Kiállítása
1987 Kecskemét, Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás
1989 Mohács, Városi Galéria
1993 Szolnok, Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás
1996 Pécs, „Ezredvég”, Pécsi Galéria
2000 Pécs, A Tárlat, Pécsi Galéria
2002 Zalaegerszeg, PB MT kiállítása, Városi Galéria
Pécs, 25. Jubileumi Tárlat, Pécsi Galéria
Budapest, PBMT kiállítása, Újlipótvárosi Galéria
2003 Szigetszentmiklós, PBMT kiállítása, Városi Galéria
Tatabánya, PBMT kiállítása, Kortárs Galéria
Tihany, PBMT kiállítása, Bencés Apátság Galériája
2004 Kalocsa, Városi Galéria
Szekszárd, PBMT kiállítása, Művészetek Háza
Pécs, ANK Művésztanárok Kiállítása, ANK Galéria
Pécs, PBMT kiállítása, Dóm Múzeum
2005 Pécs, POSZT- Művészek és Természet, Tettye
2006 Pécs, Képcsarnok Ferenczy Terme
Pécs, POSZT-Laterum Hotel díszterme
Komárno / Szlovákia, Limes Galéria
2007 Siklós, Siklósi Szalon, Vár Galéria
Pécs, 30 éves Jubileumi Kiállítás, Pécsi Galéria
Lendva / Szlovénia, Siklósi Szalon, Galéria-Múzeum
Hatvan, Siklósi Szalon, Városi Gaéria
Pécs, Európai Kulturális Híd I.- Csukás-ház,
Pécs2010 Menedzsment Központ
Pécs, Rorarte, Városi Képtár
2008 Siklós, Siklósi Szalon, Vár Galéria
Maribor / Szlovénia
Temesvár, Helios Galéria / Románia
Fellbach, Városi Galéria / Németoszág
2009 Kalocsa, Városi Galéria
Szeged, SZTE Fischer Terem
Kaposvár, Vaszary Képtár
Siklós, Siklósi Szalon, Vár Galéria
Pécs, PBMT Galéria
Bicsérd, I. Bicsérdi Őszi Tárlat
Arad, Meeting Point 2. Aradi Képzőművészeti Biennálé,
Delta Galéria / Románia
Pécs, „SUPRA”, Cella Septichora
Pécs, „SPIRITO”, PBMT Tűztorony Galéria
2010 Pécs, Meeting Point 2. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, Pécsi Galéria
Pécs, „NÉGY FÉRFI”, Nádor Galéria
Osijek, Meeting Point 2. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé,
Galeria Waldinger / Horvátország
Pécs, „KICSI, NAGY”, Nádor Galéria
Pécs, A MŰVÉSZET HATÁRTALAN LEHETŐSÉGEI, Pannon Lézerközpont
Pöchlarn, Meeting Point 2. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé,
Kokoschka-Haus / Ausztria
Pécs, Siklósi Szalon, Pécsi Galéria
Pécs, „Tűz és Víz”, PBMT Tűztorony Galéria
Bicsérd, II. BICSÉRDI ŐSZI TÁRLAT, Toronygaléria
Pécs, „PBMT festők kiállítása a Festészet Napja alkalmából”, Tűztorony Galéria
Pécs, „FESTŐK SZABADON”, Pécsi Galéria – Pécs közterei




